Hazánkat vizsgálta a LIBE-delegáció

A Századvég Intézet elemzésé­ben a szeptember 29-én Magyarországra érkezett, az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) delegáció hét európai parlamenti képviselőjének civil szervezetekhez (NGO) fűződő viszonyát tárgyalta.

Azért érkeztek hazánkba, hogy „tájékozódjanak a helyi viszonyokról”. Ezt viszont a Századvég elemzői szerint nagyrészt a kormánnyal kritikus és ellenséges szereplőkkel folytatott beszélgetések során tették meg, ráadásul számos olyan nem kormányzati szervezet képviselőivel találkoztak, akik jelentős támogatást kapnak mind az Euró­pai Uniótól, mind Soros György Nyílt Társadalom Alapítványától.

Egyes civil szervezetek kapcsolata a LIBE bizottsággal és Soros Györggyel egyértelműen kimutatható, állítja a Századvég elemzése. Úgy vélik, a LIBE bizottság számos tagja folytat verbális hadviselést a jobboldali, nemzeti értékek mentén politizáló kormányok ellen, megpróbálva ezen tagállamokra ráerőszakolni az ideológiájukat. A koholt vádak megalkotásában a bizottság segítségére vannak az államhatárokat átívelő NGO-k, amelyek különböző jelentésekben bírálják egy-egy ország működését, rendszerint jogállamiság-deficitet diagnosztizálva a jobbol­dali országokban, különös tekintettel Lengyelországra és Magyarországra. Az NGO-k ezen tevékenységükért komoly ellentételezésre számíthatnak az Európai Uniótól. A 2021–2027-es ciklusra vonatkozó költségvetés 1,855 milliárd eurót különít el a Jogérvényesülés, jogok és értékek programra, melynek keretében a nemzetállami keretek gyengítését zászlajukra tűző NGO-k is jelentős anyagi támogatáshoz juthatnak.