Varga Judit: Újabb zsarolási eszközzel bővült a kelléktár

– Mi a fő oka annak, hogy Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez?

– Ha valamihez nem kötelező csatlakozni, akkor ne legyen kötelező csatlakozni. Számunkra ez szuverenitási kérdés, az ügyészség alkotmányos helyzete nem engedi ezt meg. Szakmai okai is vannak a döntésünknek, a szervezet felépítése ugyanis egyelőre nem látszik hatékonynak. Kívülről szemléljük, a gyakorlatban fog kiderülni, hogyan is működik.

– Nincs már így is elég szerve, hatósága az Európai Uniónak arra, hogy megvédje az uniós költségvetést és a szövetség pénzügyi érdekeit?

 – Dehogy nincs. Az Európai Csalás Elleni Hivatal, azaz az OLAF mellett ott az Eurojust, amely az Európai Unió költségvetését károsító csalások és a korrupció elleni küzdelem területén hatékonyan működő uniós szervezet, de maga az Európai Bizottság is monitorozza az uniós pénzek elköltését, kiválóan működnek együtt. Sok problémát fog még okozni a hatáskörök átfedése, valamint a meglévő szervek költségvetését és személyi állományát is veszélybe sodorhatja
az EPPO létrejötte.

– Számít rá, hogy politikai célokat szolgál majd az ügyészség?

– Már a Sargentini-jelentés elfogadása óta látjuk, hogy bűn nem csatlakozni egy olyan szervezethez, amihez eleve nem is kötelező. Újabb zsarolási eszköz lesz az ügyészség a kelléktárban, minden eddigi nyilatkozat erre utal.

– Magyarország már eddig is sok kritikát kapott, amiért nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez.

– Itt is jelen van a kettős mérce: összesen öt ország – hazánk mellett Írország, Dánia, Svédország és Lengyelország – nem csatlakozott, mégis csak Magyarországot vádolják a jogállamiság megsértésével, nem a dánokat vagy az íreket vegzálják, akik számos igazságügyi együttműködésből kimaradnak.