A helyreállítás miatt vált indokolttá az éves hiánycél megemelése

A járvány okozta külső sokkhatás kezelése érdekében a súlyos és tartós gazdasági visszaesés elkerülésére, a gazdasági helyreállítás feltételeinek megteremtésére irányultak a 2020-as gazdaságpolitikai intézkedések.

A célzott adóelengedések és adóalap-csökkenések ezermilliárd forintot meghaladó költségvetésibevétel-kiesést okoztak, míg a gazdaságvédelmi intézkedésekre fordított kiadások meghaladták a négyezermilliárd forintot – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Költségvetési Tanácsnak készített, illetve a 2022-es költségvetés megalkotásán keresztül az Országgyűlést is támogató, tegnap közzétett elemzésében.

A költségvetés tavalyi hiánya sokszorosan túllépte a tervezett mértékét, és megszakadt a GDP-arányos államadósság-mutató évtizedes csökkenésének folyamata. Az ÁSZ elemzői hangsúlyozták: szükséges volt a nemzetgazdaság rugalmas ellenálló-képességének (rezilienciájának) erősítése érdekében háttérbe szorítani a költségvetési egyensúlyra irányuló törekvést, amit a válsághelyzet következtében életbe lépő mentesítési szabályok jogilag is lehetővé tettek.

A fiskális politika elsősorban a járvány kezelését, az emberéletek védelmét szolgálta 2020-ban, ezért 1152,5 milliárd forint összegben finanszírozta a járványügyi védekezést, az egészségügyieszköz-beszerzést és egyéb, a járvánnyal összefüggő egészségügyi többletkiadásokat.

A célzott adóelengedések és a járvány okozta adóalap-csökkenések 1057,0 milliárd forint költségvetésibevétel-csökkenést jelentettek, míg a gazdaságvédelmi intézkedésekre fordított kiadások 4030,7 milliárd forintot tettek ki. E kettős hatás megnövelte a költségvetési hiányt és az államadósságot. A gazdaság ellenálló-képessége érdekében indokolt volt háttérbe szorítani a költségvetési hiánycélt.