Komáromi nagy tervei

A Párbeszéd és az MSZP közös listájának miniszterelnök-jelöltje­ként Karácsony 2018. március 12-én mutatta be árnyékkormánya tagjait, így Komáromit is. Ennek kapcsán a háziorvos vázolta elképzeléseit, amelyeknek középpontjában az orvosbérek rendezése, az intézményhálózat fejlesztése állt.

Komáromi „terveit” – a Gyurcsány-kormány kórházbezárásaival ellentétben – végül a Fidesz–KDNP-kormány valósította meg. Hasonló léptékű fejlesztések száz éve nem voltak a magyar egészségügyben, illetve ilyen mértékű béremelésre is régóta vártak az egészségügyi dolgozók.

A DK-s háziorvos korábban, 2008-ban a Gyurcsány-kormány idején a szaktárca által kinevezett országos háziorvosi szakfelügyelőként a vizitdíjért küzdött, a népszavazás előtt még aláírásgyűjtéssel is próbálkozott.

A DK „egészségügyi szakértője” a járvány alatt vált igazán aktívvá, tavasszal ágykiürítéseket emlegetve szólította fel lemondásra Kásler Miklós minisztert, szeptemberben a tesztek számát kevesellte, előbb az egészségügy összeomlását vizionálta, később pedig az oltások miatt kezdett aggódni, a vakcinák elleni bizalmatlanságot növelve.

Amikor a szaktárca azzal védte a Szputnyik V-vakcinát, hogy a magyar emberek döntő többsége gyerekkora óta orosz vakcinákkal lett beoltva, hiszen minden oltóanyagunk onnan származott, Komáromi azzal érvelt, hogy a mostani védőoltás kevésbé biztonságos, mint a szigorú szovjet előírások idején kifejlesztett oltóanyag.

Az orosz vakcina iránti felfokozott európai érdeklődést tapasztalva témát váltott, az utóbbi hetekben a kínai vakcinát, az oltási sorrendet, továbbá az oltásban résztvevők felkészültségét kérdőjelezi meg.