A hadvezér pompás barokk kastélya

Egy tegnapi bejelentés szerint hétmilliárd forintból újulhat meg Savoyai Jenő ráckevei pompás barokk kastélya, ami volt már termelőszövetkezeti magtár, de otthont adott kevésbé tehetős embereknek is.

Savoyai Jenő hadvezér, a török elleni felszabadító háborúk és még számos csatatér hőse adományként kapta meg I. Lipót császártól a Csepel-szigetet, ahol egykoron Árpád vezér ménese legelészett. A fejedelmi ménes őrzője Anonymus szerint a kun Sepel volt, innen ered a sziget elnevezése, ami jobb időkben magyar királyi birtok volt a kincstár kezelésében. Igaz, 1541 és 1686 között itt is a török ült, de akkor is a szultán magánbirtokának számított a sziget.

A török kiűzésében pedig az a Savoyai Jenő szerzett elévülhetetlen érdemeket, aki Carignano grófjaként XIV. Lajos udvarában nőtt fel, mint a Napkirály egyik, aztán eldobott kegyencnőjének fia. S mivel az 1663-as születésű ifjú apró termetű volt, hát a sok minden másban bölcsen döntő uralkodó papot faragott volna belőle. Holott Jenő herceg gyerekkora óta katonának készült. Így aztán nem is maradt más választása, mint I. Lipót császárnak felajánlani a kardját és a tehetségét. Bécs 1683-as ostroma idején császári dragonyosezredet vezetett, és súlyosan megsebesülve ott vitézkedett Buda visszavételénél is. Küzdött aztán Lipót ügyéért Itáliában és a Rajna mellett is a franciák ellen, majd megnyerte a zentai nagy csatát a Tisza két partján, 1697-ben.

Utoljára a hetvenes években restaurálták

Fotó: Papajcsik Péter

Ezután, 1698-ban az uralkodó neki adományozta Promotorral, a mai Budafokkal együtt az addig a nádor, Esterházy Pál által igazgatott Csepel-szigetet. Annak déli részén, az egykor szerbek lakta Ráckevén Jenő herceg nyomban kastélyt is terveztetett a korszak nagy barokk építészével, Johann Lukas von Hildebrandttal.

A birtokközpontot a források szerint csak egyszer látogatta meg, hiszen Hildebrandt az itteni munkálatok után a kastély egyes építészeti elemeit is felhasználva hozzálátott a herceg bécsi szállásához, a két Belvedere kastélyhoz. Aminek még az uralkodó, I. Lipót is a csodájára járt, no és irigyelt is. De voltak kastélyai Csehországban és a horvátországi Bellyén is, a továbbiakban a legtöbb időt mégis a harctereken, a török ellen küzdve vagy a spanyol örökösödési háborúban töltötte.

Ő állította meg a Duna mentén előrenyomuló franciákat 1704-ben Höchstadt mellett, és foglalta vissza Belgrádot a töröktől. Így valóban nem időzhetett sokat a Dunára néző, szobrokkal ékített homlokzatú ráckevei kastélyában, amely az ország első barokk világi épülete volt. S amit halála után, mivel sohasem nősült meg, a korona örökölt, s a magyar kamara kezelésében is maradt a továbbiakban.

A kastély Savoyai Jenő, korának egyik legkiválóbb stratégája, Európa egyik legbefolyásosabb embere számára épült (A képre kattintva lapozhatók a galéria fotói)

Fotó: MH/Papajcsik Péter

Így jött el aztán a második világháború, amikor az oroszok megszabadították minden értékétől. Az új hatalom pedig az ötvenes évekre magtárat rendezett be a központi nagy termekben, a szobák sokaságába pedig szegény emberek költöztek. A hatvanas évekre végül romossá pusztult Savoyai Jenő kastélya, majd a hetvenes évek felújítása után, a felrobbantott Nemzeti Színház csillárjaival felszerelve, kastélyszállóként működhetett. Ennek maradékait, bútorzatát láthatjuk most is a belső terekben. A nagy termekben a csillárok mellett ott vannak az egykori kiállítások, koncertek nyomai, a képtartó sínek és egy zongora. És a stukkós mennyezeten, a festék mögött talán ott lapulnak a barokk légies freskói is, a munkálatok tervezett 2023-as befejezésére eredeti pompájukban ragyoghatnak ezek is.