Cél a felelős vízgazdálkodás

Megjelent a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása, amely megoldást nyújt az engedély nélkül kialakított, mezőgazdasági öntözést szolgáló kutak helyzetének rendezésére, valamint egyszerűsíti az ilyen kutak nyilvántartásba vételét és vízjogi engedélyezését – közölte az MTI-vel csütörtökön Nagy István agárminiszter.

Az Agrárminisztérium célja a felelős vízgazdálkodás, valamint az öntözéses gazdálkodás minél szélesebb körben történő alkalmazásának elterjesztése, hogy a magyar gazdálkodók rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz – közölte Nagy István agrárminiszter csütörtökön annak kapcsán, hogy megjelent a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása. Emlékeztetett: ezért dolgozták ki 2019-ben az öntözésfejlesztésről szóló törvényt, 2020-ban pedig a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletet, amelyekkel első lépésként a felszíni vízből történő öntözés elősegítésének jogszabályi alapjait teremtették meg.

Nagy István szerint az engedély nélkül létesülő és üzemelő mezőgazdasági célú kutak nagy száma a szabályozásból adódó kötelezettségre és az ahhoz szükséges dokumentumok, valamint az igazgatási és szolgáltatási díjak magas költségére vezethető vissza, amelyek miatt a termelők jelentős része nem folytatja le az engedélyezési eljárást.
Az Agrárminisztérium becslései alapján Magyarországon tízezer és százezer közé tehető az engedély nélkül üzemelő ilyen öntözőkutak száma.

A január 1-jén hatályba lépő jogszabály alapján az Agrárminisztérium kútamnesztiát hirdet a korábban engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra: a bejelentésük a Nemzeti Földügyi Központhoz 2023. december 31-éig szankciómentes lesz. Lényeges egyszerűsítés még a mezőgazdasági öntözési célú kutak nyilvántartásba vétele és a vízjogi engedélyezése tekintetében, hogy a korábbi bonyolult eljárást egy egyszerűsített adatlapon történő bejelentés váltja fel, ha a vízkivétel kizárólag talajvízből történik.