Átláthatóbb foglalkoztatás, bérezés

A kormány elfogadta a Magyar Orvosi Kamara javaslatainak többségét az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló rendelet megalkotásakor – derült ki abból a MOK által pénteken nyilvánosságra hozott levélből, amelyben Pintér Sándor belügyminiszter tájékoztatta a kamarát. Kincses Gyula MOK-elnök ez alapján eredményesnek minősítette a tárgyalásokat.

Az egészségügyi szolgálati jogviszony átláthatóbb foglalkoztatási és bérezési körülményeket teremt az állami egészségügyi szolgáltatásban dolgozóknak – hangsúlyozta hétvégi közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Emlékeztettek, a kormány az elmúlt években több ütemben emelte az orvosok bérét, jövőre pedig ennél is jelentősebb orvosibér-emelési programot indít, emellett zajlik az ápolók átfogó béremelési programja, és emelkedik a háziorvosi praxisok támogatása is. Az új jogviszony megteremtésével cél az állami egészségügyi ellátás biztonságának garantálása és színvonalának emelése, valamint a foglalkoztatási anomáliák, visszaélések megszüntetése – fejtette ki a tárca.

A kormány elfogadta a kamara érvelését arról, hogy az év végéig hátralévő idő túl rövid, ezért az érintett dolgozóknak – ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyba történő átlépést választják – elegendő az erre vonatkozó új szerződéseiket 2021. március 31-ig megkötniük. Jogviszonyuk így csak április 1-jén alakul át, az új bértábla azonban ettől függetlenül január elsejétől életbe lép. A kirendeléssel kapcsolatban is finomítottak a szabályokon: a kirendelés időtartama 12 hónapos időszak alatt például nem haladhatja meg a 44 munkanapot, de nem rendelhető ki az, aki várandós, aki 3 év alatti gyermeket nevel, aki 16 év alatti gyermekét egyedül neveli. A dolgozót legalább tíz munkanappal korábban írásban tájékoztatni kell a kirendelésről. Veszélyhelyzet idejére ugyanakkor speciális, szigorúbb kirendelési szabályok vonatkoznak.

Nem ért egyet viszont a kormány az összeférhetetlenségi szabályok enyhítésével. Pintér levelében úgy fogalmazott, a kamara javaslatai „ellentétben állnak az egészségügy működésének korrekcióját indikáló egyik alapelvvel, azaz a köz- és magánegészségügy részbeni szétválasztásával”. w