Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer erősítheti Magyarország energiafüggetlenségét

„Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetésével erősítjük hazánk energiaszuverenitását, az éves beruházási nagyságrendek következtében a végső felhasználók energiaszámlája és Magyarország energiaimport-igénye fenntartható módon csökken” – közölte Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára az egyes energiahatékonysági törvényeket módosító javaslat benyújtását követően szerdán.

Az új előírások bevezetik a hazai szabályozásba az „első az energiahatékonyság" elvét, amelyet a kormányzati energiapolitikai tervezés, a szakpolitikai és beruházási döntéshozatal során kell figyelembe venni.

A törvényjavaslat a Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervében (NEKT) rögzített energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) létrehozását célozza. A szennyező fizet elve alapján 2021-ben bevezetendő EKR piaci alapra terelheti az energiamegtakarító beruházásokat azokon a területeken, amelyek a legtöbb energiát használják fel, és amelyeknél így a legnagyobb mértékben javítható az energiahatékonyság.

Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben az energiahatékonysági célok megvalósítása a piaci szektor bevonásával, az energiát értékesítő társaságok közös tehervállalásával valósul meg.

A rendszer a következő években energiahatékonyság-javító intézkedések folyamatos végrehajtását várja el a kötelezett vállalatoktól. Az energiahatékonysági beruházások végrehajtásával a hazai építőipar, a magyar kis- és középvállalkozások megrendelés-állománya nő. A fejlesztések kedvező hatásait a vállalati és lakossági végfogyasztók is élvezhetik.

Az EKR az energiahatékonysági teljesítmény javításával hozzájárul a kormány célkitűzéseihez, a hazai gazdasági teljesítmény és versenyképesség fejlesztéséhez, az energiafüggetlenség további erősítéséhez.