Trianon-emlékművet avattak Lengyeltótiban

KULTÚRA
  • 2020.09.11. - 20:12
Cikk borítókép
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa (b) és Móring József Attila KDNP-s országgyűlési képviselő leleplezi a Trianon-emlékművet a nemzeti összetartozás éve alkalmából tartott rendezvényen a Somogy megyei Lengyeltótiban 2020. szeptember 11-énMTI/Varga György

Trianon-emlékművet avattak a Somogy megyei Lengyeltótiban pénteken. Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa a nemzeti összetartozás éve alkalmából tartott eseményen hangsúlyozta: Magyarország ma erősebb, mint az elmúlt száz évben bármikor.

A miniszteri biztos a Zichy parkban, Farkaslaki Jakab György szobrász és Pap Lajos kőfaragó alkotása előtt - amely a világ több tájáról származó kövekből készült, és Szűz Máriát ábrázolja, amint magához öleli a csonka Magyarországot - azt közölte, a nemzeti közösségeink túlélték a többszöri elnyomást, Magyarország új alapokra helyezte a nemzetpolitikát, újjáépítette kapcsolatait a külhoni magyarsággal.

A magyar nemzet mára világnemzetté vált, mindezt az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarság közösen érte el - fogalmazott.

Rámutatott, hogy „az évszázad veszteségeit sikerült előnyünkre fordítanunk”, a nemzet közjogi egyesítését követően olyan jól működő intézményrendszer épült ki, amelynek köszönhetően ma kijelenthető: nincs A és B kategóriájú magyar állampolgár, honfitársainknak ugyanazokat a lehetőségeket tudjuk biztosítani.

Szilágyi Péter felidézte, hogy a száz évvel ezelőtt a Kárpát-medencében baljósan megkonduló harangok egy új világrend kezdetét jelezték.

„Elvesztettük országunk területének kétharmadát, honfitársaink fele más országba kényszerült, családok hulltak szét, a Trianon palotában hozott döntés emberéletekre nyomta rá a pecsétjét” - jelentette ki.

Hozzátette, ilyen példátlan igazságtalanságot egy nemzet sem kényszerült elviselni a történelemben, de nincs is még egy olyan nép, amely megmaradt volna egy ilyen csapás után. Száz év alatt azonban nagyot fordult az idő kereke, ez a majdnem három emberöltő megmutatta, van még dolgunk az európai népek között.

Kiemelte, ugyan országhatárok választanak el bennünket, de a magyar szó a magyarországi, a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki és őrvidéki magyarnak is ugyanazt jelentette 1920-ban és ugyanazt jelenti ma is. Ugyanazt a himnuszt énekeljük, ugyanazt a miatyánkot mondjuk a templomban, ugyanazért a nemzetért vagyunk felelősek - hangoztatta.

Szilágyi Péter közölte: „az a feladatunk, hogy ezt az összetartozást továbbra is minél több területen megjelenítsük, a mindennapokban is egységes nemzetben gondolkodjunk, egységes nemzetként cselekedjünk”.

Móring József Attila, a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselője azt mondta, hogy a lengyeltóti Trianon-emlékmű nemcsak az emlékezésnek, a magyarságunk előtti tisztelgés fontosságának a jele, hanem a büszkeségé is, hiszen „hiába tépték le a nemzet kétharmadát, ez a nemzet él és élni akar”.

Zsombok Lajos (Fidesz-KDNP), Lengyeltóti polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy ma már a negyedik generáció teszi fel még mindig ugyanazt a kérdést, hogy miért mérte Magyarországra ezt a mérhetetlenül igazságtalan döntést a sors.

Közölte, Farkaslaki Jakab György és Pap Lajos alkotása arról tesz hitet, hogy a hazánk nem darabokból összetákolt valami, hanem egy test, amit nem lehet csak úgy vagdalni, toldani.

„A szobor által mi, lengyeltótiak is büszkén üzenhetjük mostantól a világnak: egy test a mi hazánk” - fűzte hozzá.


Menczer: A magyarokat nem lehet „leírni”

Mi, magyarok az elmúlt száz évben erőt merítettünk és merítünk ma is a Trianon okozta keserűségből, fájdalomból, és megmutatjuk: bennünket nem lehet „leírni” - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára pénteken Lengyeltótiban.

Menczer Tamás a somogyi kisváros művelődési házában, a nemzeti összetartozás éve alkalmából rendezett ünnepi gálán azt hangoztatta, hogy „bennünket nem lehet eltüntetni, örökké a vesztes oldalra lökni, mert nekünk más terveink vannak”.

Hozzátette: a magyarság nemcsak, hogy túlélte az elmúlt száz évet, hanem meg is erősödött, ma erősebb, mint száz évvel ezelőtt.

Az államtitkár kitért arra, hogy a magyar kormány és a külügyminisztérium felelősséget érez minden magyarért, éljen a világ bármely pontján, s mindent megtesz azért, hogy segítséget nyújtson magyarsága, kultúrája, tradíciója, anyanyelve megőrzésében, nyelvhasználati joga érvényesítésében.

A külhoni magyarságra és a Magyarországon élő nemzeti közösségekre is olyan erőforrásként tekintünk, mint amelyek országokat kötnek össze, lehetőséget teremtenek kapcsolataink erősítésére - fogalmazott.

Menczer Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország a kölcsönös tiszteletre alapozza külpolitikáját és együttműködését a szomszédos országokkal.

„Tiszta és fair lapokkal játszunk, elmondjuk nekik, hogy nekünk két dolog nagyon fontos: a kölcsönös tisztelet és az ottani magyar közösség jogainak és lehetőségeinek megőrzése, azok mellett mindig kiállunk” - mondta.

Menczer Tamás beszédet mond a nemzeti összetartozás éve alkalmából tartott rendezvényen a Somogy megyei Lengyeltótiban
Menczer Tamás beszédet mond a nemzeti összetartozás éve alkalmából tartott rendezvényen a Somogy megyei Lengyeltótiban
Fotó: MTI/Varga György

Kijelentette, hogy soha nem fogják feláldozni a külhoni magyarokat semmilyen geopolitikai, világpolitikai játszmák oltárán, „pedig volna erre igény, néha érezzük, hogy nyomást gyakorolnak ránk”.

Magyar érdekeket képviselünk, magyar külpolitikát folytatunk, saját elhatározásból és tiszta szándékból állunk ki a külhoni magyarok mellett - hangoztatta.

Menczer Tamás szólt arról, hogy Magyarországnak érdeke Közép-Európa gazdasági és kulturális erősödése, ennek a szomszédos országokkal történő együttműködés a záloga.

Az államtitkár kitért arra is, hogy meggyőződése szerint az ember akkor lehet boldog, ha tudja, hova tartozik, mik a gyökerei, milyen értékeket képvisel, milyeneket akar továbbvinni. „Egy ilyen ember erősíti igazán azt a közösséget, ahova tartozik” - tette hozzá.

Zsombok Lajos (Fidesz-KDNP), Lengyeltóti polgármestere arról szólt, hogy korabeli jóslatokkal ellentétben nem pusztult el a Trianonnal megcsonkított Magyarország és a magyar szó sem tűnt el a határon kívül rekedt magyarok ajkáról, semmi okunk nincs arra, hogy borúlátóak legyünk.

„A dolgunk az, hogy a mai fiatal generációnak megmutassuk mindazt, amit tőlünk fiatalként megtagadtak: igenis ott élnek a szomszédos országokban a velünk azonos identitású testvéreink” - mondta. Hozzátette, fontos, hogy a gyermekeink lássák, hallják, megtapasztalják: erősebbek vagyunk, mint amit a térkép mutat.

Az esemény végén kitüntetést vehetett át kilenc olyan ember, aki sokat tett Lengyeltótiért.

Reklám
[ÚJ] Orbán Anita elítéli a Kárpátalját ért dróntámadást

[ÚJ] Orbán Anita elítéli a Kárpátalját ért dróntámadást

Elon Musk közelebb kerülhet a trillió dolláros vagyonhoz

Elon Musk közelebb kerülhet a trillió dolláros vagyonhoz

Eljárás indul Pálinkás Szilveszter százados ellen

Eljárás indul Pálinkás Szilveszter százados ellen

Gyógynövényes kezelések – mikor működnek valóban?

Gyógynövényes kezelések – mikor működnek valóban?