Olaszország fájdalmas búcsút vesz az évszázad zeneszerzőjétől

Lábujjhegyen távozott Ennio Morricone, az évszázad legendás zeneszerzője. „Azért választom a búcsúzás e formáját, mert zárt körű temetéssel szeretnék távozni, hogy senkit se zavarjak” – írta saját maga által fogalmazott gyászjelentésében, amelyet a római Campus Biomedico kórházban Giorgio Assumma, Morricone ügyvédje és barátja olvasott fel hétfőn reggel. „Szívbéli búcsút veszek a hozzám közeliektől és távoliaktól egyaránt, fájdalommal hagyom itt szeretett feleségemet, aki egy életen keresztül mellettem állt” – intézte feleségéhez utolsó sorait a kétszeres Oscar-díjas zeneszerző-karmester, akit egész Olaszország gyászol.

„Távozása egy kiváló és zseniális művésztől foszt meg minket. Kifinomult és egyben népszerű zenész, aki mély nyomot hagyott a kilencszázas évek második felének zenetörténetében. Filmzenéi hozzájárultak Olaszország tekintélyének elismertségéhez világszerte – méltatta Morricone pályafutását Sergio Mattarella köztársasági elnök, aki közelségéről és együttérzéséről biztosította a művész családját. Giuseppe Conte miniszterelnök pedig úgy fogalmazott, mindig elismeréssel őrzik majd a „művészzseni” emlékét. „A zene és a filmtörténelem felejthetetlen dallamain meghatódtunk, töprengtünk és álmodoztunk” – írta üzenetében.

„A zseniális zeneszerzőnek sokat köszönhet Róma városa és Itália, akinek neve a nemzetközi kultúra és művészet szimbólumává vált” –emlékezett Virginia Raggi polgármester, aki egyúttal bejelentette, hogy a kiváló művészről nevezné el a római Parco della Musica nevű hangversenytermet.

A pályatársak közül Riccardo Muti karmester csodálatát és baráti szeretetét kifejezve búcsúzott: „Közösen dolgoztunk A csend hangjai című zeneművön, Ravennában és Chicagóban, amelyet a közönség rendkívüli elismeréssel fogadott. Emberileg és művészileg is hiányozni fog”. 

Monica Bellucci színésznő, Giuseppe Tornatore Maléna című filmjének főszereplője arról írt: vannak emberek, akik szebbé teszik a világot. „Ennio Morricone lélekemelő zenéje segít, hogy még hinni tudjunk a lélek nemességében”.