Néhány év múlva megpillanthatjuk a Nap északi és déli pólusát

Első alkalommal haladt el a Nap közelségében az Európai Űrügynökség (ESA) SolO űreszköze tegnap – adta hírül a BBC News. A szonda hetvenhétmillió kilométerre volt az égitesttől, de a misszió célja, hogy ennél is közelebb kerüljön hozzá a következő években. Amennyiben ez sikerül, az űreszköz negyvenhárommillió kilométerre halad majd el a naprendszer központi csillaga mellett. Viszonyítási pontként érdemes megjegyezni, a Föld és a Nap között mintegy százötvenmillió kilométer a távolság.

A projekt célja, hogy az űreszköz minden eddiginél közelibb képet adjon az égitestről. A szonda egyrészről teleszkópokkal van felszerelve, amelyek felvételeket készítenek majd a Nap felszínéről, így a csillag északi és déli pólusát is első alkalommal láthatjuk. Emellett pedig adatokat gyűjt a külső légkörben zajló folyamatokról is, többek között a koronakidobódásnak nevezett jelenségről, amely során a napkorona egy darabja kilökődik a bolygóközi térbe. A projekt célja, hogy jobban megértsük az égitest dinamikai működését, valamint a naptevékenységek Földre gyakorolt hatásait. A szondát februárban lőtték fel, és már a hónap végén aktiválták a magnetométerét, amely azóta rengeteg adatot továbbított a Földre a koronakidobódások mágneses rezgéseiről. A misszió teljes tudományos szakasza 2021-ben kezdődik, amikor a SolO valamennyi műszere működésbe lép.

Az űreszköz decemberben ötszázezer kilométerre halad majd el a Vénusz felszíne felett, ám a bolygót más okból közelíti meg: a SolO a planéta gravitációs terét használja fel, hogy visszatérjen, és közelebbről vizsgálhassa a Nap sarkköreit.