Az idősek szenvedik meg a svéd különutasságot

Nagy érdeklődés övezi a koronavírus elleni védekezés svéd modelljét, amelynek lényege, hogy az iskolák, éttermek és üzletek bezárása nélkül, önkéntes alapon akarják érvényesíteni a társadalomban a távolságtartást, és ezáltal a járvány megfékezését. A modell mögött Anders Tegnell, a svéd Közegészségügyi Hivatal epidemiológusa áll, aki élvezi a lakosság többségének bizalmát.

A tízmilliós Svédországban eddig mintegy 23 ezren betegedtek meg, és csaknem 2800-an hunytak el. Összevetésül, Magyarországon nemrég lépte át a fertőzések száma a háromezret, és 351-en hunytak el.

Noha a gazdaság kevésbé szenvedi meg a járványkezelést, mint máshol, az Euronews riportjában úgy fogalmaztak, hogy az idősek fizethetik meg mindennek az árát. Az elhalálozások majdnem egyharmadát idősotthonokból jelentették, hiányos a tesztelés, és a munkaerőhiány miatt sok gondozó nem rendelkezik megfelelő képzettséggel, nyelvtudással és higiéniai ismeretekkel. Egy brit elemzés szerint egyébként a kórházi ágyak száma lakosságarányosan az EU-ban Svédországban a legalacsonyabb.

Az Aftonbladet arról számolt be, hogy 80 évnél idősebbeket nem fogadnak az intenzív osztályokon, és már oxigénpalackot sem kapnak, csak morfiumot. A hatvan feletti krónikus betegeket sem kecsegtetik többel.

Erik Almqvist Budapesten élő svéd közgazdász lapunknak nyilatkozva emlékeztetett: a svéd egészségügy kapacitásai már a járvány előtt hiányosak voltak, a korábbi jelentős tartalékokat ugyanis a 90-es évektől kezdve drasztikusan leépítették. A rendszer költséghatékony, de rendkívül kiszolgáltatott. Alm­qvist szerint a liberális svédországi felfogás alapvetően más, mint a közép-európai, elsőbbséget élvez a gazdaság védelme. A kormány és Tegnell támogatottsága így nincs veszélyben, de ha még többen halnak meg, ez azért változhat. A közgazdász sajátosnak nevezte, hogy Svédország humanitárius szuperhatalomnak tartja magát és a magyar kormányt bírálja, miközben „beárazza az állampolgárai életét”.