„Román belügy” a magyargyűlölet

Diplomáciai botrányt okozott a román elnök magyargyűlölő szövege, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter keményen reagált Klaus Iohannis szavaira.

„Mi egy több mint ezeréves államot, egy több mint ezeréves nemzetet képviselünk. Velünk így beszélni nem lehet” – reagált csütörtökön Szijjártó Péter a román elnök magyarellenes kirohanására. Emlékezetes: Klaus Iohannis szerdán Facebook-bejelentkezésében hazaárulással vádolta az ellenzéki PSD-t, akik szerinte „eladták Erdélyt a magyaroknak”, és kérdezte, mit ígért nekik Orbán Viktor ezért cserébe, valamint hozzátette, szó sem lehet semmiféle autonómiáról, amíg ő az elnök.
Az ügyből nemzetközi botrány lett, Szijjártó kifejezetten civilizálatlannak és gyűlöletkeltésre alkalmasnak nevezte az elnök szavait. Több tiszteletet a magyaroknak! –tette hozzá. Minderre a román külügy azt felelte, hogy Szijjártóék „félremagyarázták” az elnök szavait, az „úgynevezett Székelyföld” autonómiája román belügy, ahhoz Magyarországnak semmi köze.

A magyar külügyminiszter erre csütörtökön úgy reagált: Budapest továbbra is jó kapcsolatra törekszik Bukaresttel, de kettőn áll a vásár. Érti, hogy a román külügynek azt kell mondania, hogy ez román belügy, de akkor hogy kerül bele a magyar miniszterelnök Iohannis szövegébe? „Olvassák végig az elnökük nyilatkozatát. Nem hosszú, képesek lesznek rá” – javasolta a bukaresti külügynek, hozzátéve: az erdélyi magyarok zöme Iohannist támogatta az elnökválasztásokon, ha már másért nem, legalább ezért megadhatná a tiszteletet. Emellett Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is jelezte: Iohannis kijelentése nemcsak tiszteletlen és arrogáns, de sértő az egész magyarságra nézve.

A román lapok csütörtöki véleménycikkei egyébként – akárcsak a lapunknak adott interjúban Pászkán Zsolt Románia-szakértő – a közelgő választásokkal, a politikai haszonszerzés szándékával magyarázták az elnök szavait. Volt, aki úgy vélte, az elnök a PSD-re vagy a PSD–RMDSZ-együttműködésre mért csapást, volt, aki elvadult nacionalizmusnak nevezte a szász származású elnök szavait, más szerint Iohannis választási céllal „csinált bolhából elefántot”, de olyan is akadt, aki kiemelte, elfogadhatatlan, hogy az elnök a magyar nyelvet a „hazaárulás védjegyeként” állította be. Az erdélyi magyar lapok természetesen egyöntetűen kikeltek az uszítás ellen.

Iohannis nyilatkozatát anyaországi magyar pártok is elítélték. A Fidesz bocsánatkérést követelt, szomorúnak nevezve, hogy „miközben Magyarország segélyt küld Romániába az erdélyi magyaroknak, a román elnök belpolitikai csatározások miatt, a legsötétebb időket idézve, etnikai feszültséget szít”. Az LMP és a Momentum is megszólalt az ügyben: előbbi döbbenetesnek nevezte, hogy a járvány idején is előkerül a magyar kártya Romániában, utóbbi pedig megengedhetetlennek nevezte a kisebbségek elleni hergelést. Az MSZP, a DK és a Jobbik részéről nem találtunk az üggyel kapcsolatos megnyilvánulást.

Tiltakozását fejezte ki továbbá a felvidéki Magyar Közösség Pártja, amely a pozsonyi román nagykövetségnek küldött levélben veszélyes manipulációnak minősítette Iohannis szavait. Az RMDSZ már szerdán, a beszéd elhangzásakor tiltakozott, a Székely Nemzeti Tanács pedig közölte: Románia jövőjét nem lehet gyűlöletre építeni. Ehhez csatlakozott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, amely lemondásra szólította fel az államfőt, aki a Tőkés László pártelnök által jegyzett közlemény szerint uszító és gyűlöletkeltő beszédével, amely etnikai feszültséget kelt és a büntető törvénykönyv hatálya alá tartozik, mélységesen kisebbség-, illetve demokrácia- és Európa-ellenes, és a marosvásárhelyi magyarellenes pogromot előkészítő Ion Iliescu szövegeire emlékeztet.