
A koronavírus-járvány újabb nagy gócpontja az afrikai kontinens, amelynek társadalmi és gazdasági alrendszerei még kevésbé állnak készen a pandémia következményeinek kezelésére, mint más térségek: jól mutatja ezt, hogy az 1,3 milliárd összlakosságú kontinens nagyságrendileg annyi lélegeztetőgéppel rendelkezik, mint a 9,8 millió lakosú Magyarország - írja lapunknak is eljuttatott elemzésében a Migrációkutató Intézet.
Az előrejelzés nem sok jót jósol Afrikának: az ENSZ afrikai gazdasági bizottságának tanulmánya szerint a következő hónapokban 300 000 és 3,3 millió közötti afrikai lakos vesztheti életét a betegség következtében, és akár 1,2 milliárdan is megfertőződhetnek.
Kiemelik, hogy sokkal súlyosabbak lesznek azonban a járvány gazdasági-társadalmi hatásai: Afrikának legalább 44 milliárd dollárjába fog kerülni a COVID-19 elleni védekezés, de extrém esetben ez elérheti a 446 milliárdot is.
Mindez 5-18%-os GDP csökkenést vetít előre 2020-ra, ami 79 millió embert taszíthat mélyszegénységbe – vagyis éhezésbe.
Az elmúlt hetek zavargásai Szomáliától kezdve Elefántcsontparton át a Dél-afrikai Köztársaságig jelzik, milyen mértékben áshatják alá a regionális stabilitást a pandémia gazdasági és társadalmi következményei - írják.
Mindezek nagyban hozzá fognak járulni a dzsihádisták további térnyeréséhez, illetve az irreguláris migráció erősödéséhez.
A Migrációkutató Intézet felhívja a figyelmet, hogy járvány afrikai következményeinek mérséklése csak nemzetközi összefogással képzelhető el, amelyben a közvélekedéssel ellentétben nem elsősorban Kína vagy az Egyesült Államok játszhatja a vezető szerepet, hanem - mint az afrikai problémák kapcsán leginkább érintett kontinens - Európa, amelynek jól felfogott érdeke a negatív hatások tompítása.

teszt ütemezés 2