A jegybank vezetői szerint ideje újragondolni az infláció mérését

A fejlett országok jegybankjai közel egy évtizede jelentős erőfeszítéseik ellenére sem képesek elérni inflációs céljaikat. Az inflációs célt követő országok kétharmadában a fogyasztói árak növekedése jelenleg sem éri el a kívánt célértéket.

Ezek az országok adják a világ GDP-jének több mint hatvan százalékát. Matolcsy György, a jegybank elnöke, Nagy Márton alelnök, Palotai Dániel és Virág Barnabás ügyvezető igazgató tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján is megjelent írásában a jelenség hátterét igyekszik feltárni. Az egyik kihívást annak megértésében vélik felfedezni, hogy pontosan milyen erők mozgatják korunk inflációs trendjeit és hogyan változtak meg ezek a tényezők a megelőző évtizedekhez képest. Másrészt úgy vélik, hogy a digitális átalakulás kezdetén elkerülhetetlenül felmerül az a kérdés is, hogy vajon a jelenlegi rendszerek képesek-e megfelelően mérni gazdaságok és azon belül az infláció mozgásait. A digitális fejlődés nemcsak a gazdaság keresleti-kínálati viszonyait alakítja át, hanem az infláció és általában a gazdasági teljesítmény mérését is új alapokra helyezheti. Erre azért is szükség van, mert az ötödik ipari forradalom minden korábbinál nagyobb hatással bír, ám a következmények jelenleg még alig számszerűsíthetők – mutatnak rá a jegybank vezetői. A tanulmány szerint a gazdasági tranzakcióink és társadalmi interakcióink egyre nagyobb szelete kerül át a virtuális térbe, miközben a fizikai tárgyak birtoklása helyett az élmények vagy épp a legkülönbözőbb platformokhoz való hozzáférés válik értékké. Már pénz helyett is egyre gyakrabban információval fizetünk. A 20. század közepén kialakított statisztikai rendszerek egyre kevésbé lesznek képesek megfelelő helyzetképet mutatni. Elemzések jelzik, hogy a hivatalos statisztikák a fogyasztói árak alakulását jelentősen felülbecsülhetik.