
„Kertész Imre számára az autentikus létezés egyetlen lehetséges formája az írás lett. Történetek elmondása, miközben tudta, történetei elmondhatatlanok, és maga az írás is képtelen vállalkozás.
Ez a paradoxon szinte mindegyik művének kiindulási pontja, ám a kész mű ennek az önellentmondásnak a cáfolata is egyben. Az írás lett számára az identitás meg- és visszaszerzésének küzdőterepe” - fogalmazott a síremlék felavatásán Hafner Zoltán irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet igazgatója.
„Kertész Imre kívülállásával nem kis árat fizetett, de a legsúlyosabb történelmi időkben is szabad maradt, s könyvei ebben a szabadságban fogantak. Emiatt lehetnek érvényesek ma is” - tette hozzá.
Vélemény és vita
A rovatban megjelenő írások a szerzők saját véleményét tükrözik.