Bikafuttatás: művészet vagy állatkínzás?

A spanyolországi tradíció menete szerint a viadalokra szánt bikákat rakéta fellövésével jelezve kiengedik a karámból.

A futók mindössze egy újsággal felfegyverkezve rohannak az óváros előre kialakított, kordonokkal védett, szűk utcácskáin a bikavia­dal-arénáig. A bikafuttatás több futamban zajlik, a résztvevőknek kevesebb mint kilencszáz métert kell megtenniük, ám a három-négyperces futás baleset- és életveszélyes. A szabályok szerint a résztvevőknek tizennyolc évnél idősebbnek kell lenniük, alkoholt nem fogyaszthatnak, csak a bikával azonos irányba futhatnak, és nem ingerelhetik az állatokat. A helyiek műveszetként tekintenek a futásra, komoly edzések és rituálék előzik meg a versenyt, például Szent Ferminnek, Pamplona első püspökének a szobránál énekelve kérik a szent áldását az esemény előtt. A rendezvény ellen minden évben tiltakoznak az állatvédők, hiszen a bikák számára a futás szenvedés, a viadalok során pedig többnyire alulmaradnak a szigorú koreográfia szerint küzdő torreádorokkal szemben.