Megnyílt a Hopp Ferenc Múzeum jubileumi kiállítása

Szinte valamennyi ázsiai kultúrába betekintést nyújt az idén százéves Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Made in Asia címmel szerdán megnyílt, jubileumi kiállítása.

Az Andrássy úti Hopp Múzeum „kis szigete az ismeretlennek, távolinak”, egy értékes „térkapu” a képzeletünkben élő, de elképzelhetetlen Kelet felé - szólt az intézményről a tárlat megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára.

Fekete Péter felidézte: Hopp Ferenc világutazó műgyűjtő éppen száz éve hagyományozta a magyar államra négyezer darabos gyűjteményét és Andrássy úti villáját, azzal a feltétellel, hogy ott ázsiai művészeti múzeum nyílik. De a tárlat egy másik évfordulót is ünnepel: 150 éve indult útjára az első magyar állami Ázsia-expedíció Xántus János vezetésével - emlékeztetett.

A 19. század végén, a 20. század elején aztán Hopp Ferenc mellett több magyar is gyűjtötte az ázsiai műtárgyakat. Többségük végül szintén a köznek adományozta gyűjteményét, ezek a kollekciók pedig mára szintén a Hopp Múzeumhoz tartoznak - számolt be az államtitkár.

Érdeklődők a Made in Asia - Százéves a Hopp Múzeum című kiállításon 2019. június 19-én, a megnyitó napján

Fotó: MTI/Mónus Márton

Fajcsák Györgyi múzeumigazgató, a kiállítás kurátora hangsúlyozta: válogatásuk összegzés és főhajtás a magyar Ázsia-kutatás 150 éves, valamint a múzeum 100 éves múltja előtt.

Mint megjegyezte, a Hopp Múzeum időszaki kiállításai az épület méretei miatt rendszerint csak egy-egy kultúrával foglalkoznak, a jubileumi tárlat azonban minden gyűjteményrészt felvonultat: a kínai, a japán, a koreai, az indiai, a délkelet-ázsiai, a mongol, a tibeti-nepáli, a közel-keleti és a Zichy-féle régészeti kollekciót.

A kiállítás természetesen tiszteleg Hopp Ferenc előtt  - mellszobra mellett bemutatva például a gyűjtemény legelső darabját, egy Ádenben vásárolt strucctojást -, de felidézi más korabeli magyar Ázsia-utazók, műgyűjtők alakját is.

A kronologikus sorrendben rendezett tárlat korabeli, 1906-ban készült vitrinekbe helyezve villantja fel azt, hogy a száz évvel ezelőtti látogató hogyan találkozhatott a frissen megalakult intézmény műtárgyaival, majd egy múzeumi raktár polcrendszerét imitálja az installáció.

Fajcsák Györgyi elmondása szerint a 2. világháború utáni időszak nemcsak szervezeti értelemben hozott változást a Hopp Múzeum működésében - ekkor évtizedekre az Iparművészeti Múzeumhoz került -, de az ötvenes években kényszerűségből számos magángyűjtő is itt helyezte el műtárgyait.

Rendhagyó forrást jelentett a szocialista magyar ipar által a Közel-Keletről vásárolt bronzhulladék, amelyben számos értékes leletre bukkantak az intézmény szakemberei, de a Hopp Múzeumba kerültek az ötvenes évektől a Kínából, Koreából és más baráti országoktól érkező állami ajándékok is - közölte Hársvölgyi Virág társkurátor.

A kiállítás utolsó terme a buddhizmus mindhárom ágának műtárgyanyagát felvonultatva vezeti el a látogatót a nyolcvanas, kilencvenes évek gyűjteményezési történetéig, a Hopp-villa kertjében és kerítésén elhelyezett tablókon pedig az épület és a kert múltja elevenedik meg.

A Hopp Múzeum gyűjteménye ma már 30 ezer műtárgyat, 20 ezer dokumentumot és fotót, a szakkönyvtárban csaknem 40 ezer kötetet őriz, és Magyarország egyetlen, kizárólag Ázsia művészetét bemutató intézményeként hiteles közvetítője szeretne lenni az ázsiai kultúráknak - közölte az intézmény vezetője.

A Fajcsák Györgyi és Hársvölgyi Virág által rendezett kiállítás 2020. augusztus 30-ig látható a Hopp Ferenc Múzeum épületében, illetve kertjében.