Az ENSZ globális akciótervvel venné fel a harcot a gyűlöletbeszéddel

 A gyűlöletbeszéd „közvetlen támadás az alapértékeink - a tolerancia, a befogadás és az emberi jogok, illetve az emberi méltóság tisztelete - ellen” - hangsúlyozta Guterres.

Az akcióterv elsődleges célja, hogy azonosítsa a gyűlöletkeltőket és azokat, akik a leghatékonyabban képesek megfékezni ezeknek az üzeneteknek a terjedését. Emellett megelőző céllal különféle képzéseket tennének elérhetővé. A kezdeményezések között szerepel az is, hogy ellentétes nézőpontú embereket és csoportokat hozzanak össze valódi és virtuális találkozókon véleményeik megvitatására. Az ENSZ a hagyományos média mellett a közösségi oldalakat is bevonná az erőfeszítésbe.

„A gyűlöletbeszéd olyan kihívás, amely ellen egyetlen ország sem védett” - hívta fel a figyelmet az akciótervet kidolgozó Adama Dieng, aki egyben a népirtások elkerüléséért felelős ENSZ-különmegbízott.

Guterres rámutatott, hogy világszerte megfigyelhető az idegengyűlölet, a rasszizmus, a nőgyűlölet, az antiszemitizmus és a muszlimellenesség növekedése.

A gyűlöletbeszéd „egymás ellen uszít csoportokat, hozzájárul az erőszakhoz és a konfliktusokhoz, és aláássa a béke, a stabilitás és a fenntartható fejlődés érdekében tett erőfeszítéseinket” - kifogásolta.

A gyűlöletkeltés vezetett egykor a holokauszthoz, és előfutára volt a közelmúltban a Srí Lanka-i keresztény, az új-zélandi muszlim vagy a pittsburghi zsidó imahelyeken elkövetett merényleteknek.

„A gyűlöletbeszéd új csatornákon keresztül a korábbinál sokkal több embert ér el, és teszi mindezt fénysebességgel” - húzta alá az ENSZ-főtitkár. „Éppen ezért szükséges, hogy mindannyian - az ENSZ, a kormányok, a technológiai vállalatok és az oktatási intézmények - még többet tegyünk ellene” - tette hozzá.