RMDSZ: A romániai politikában gyakori a magyarellenes gyűlöletbeszéd

A többség-kisebbség viszonya biztonságpolitikai kérdés is, így ennek rendezése nélkül nincs tartós béke - jelentette ki szerdán Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.

Az RMDSZ tájékoztató hírlevele szerint Kelemen Hunor annak kapcsán nyilatkozott, hogy az Európa Tanács független emberi jogi szerve, a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (ECRI) szerdán közzétette a Romániáról szóló jelentését.

Kelemen Hunor szerint a kisebbségi kérdés rendezésének elmulasztása visszatérő társadalmi feszültséghez vezet, amit - mint mondta - igazol a jelentés is. Emlékeztetett, hogy a hétvégén Klaus Iohannis román államfő Ferenc pápa jelenlétében ismét példaértékűnek nevezte Romániát a kisebbségi kérdés kezelésében. Az ECRI dokumentuma azonban rácáfol erre a kijelentésre, és a magyar közösség elleni hátrányos megkülönböztetésekre is felhívja a figyelmet - hangsúlyozta.

A gyűlöletbeszéd fejezetben az ECRI jelentése megemlíti, hogy a romániai politikai diskurzusban gyakori a magyarellenes gyűlöletbeszéd, főként az autonómia, valamint a székely zászló és egyéb szimbólumok használata kapcsán. Példaként említi Mihai Tudose volt miniszterelnök 2018. januári kijelentését, amikor egy tévéinterjúban úgy nyilatkozott, hogy felakasztaná azokat a székelyföldi elöljárókat, akik kifüggesztik a székely zászlót a közintézményekre - olvasható a szövetség közleményében.

Rámutatnak: a jelentés elítéli az Új Jobboldal mozgalmat a magyar és más közösségek elleni szisztematikus gyűlöletbeszéd miatt. Megjegyzi, hogy nagyon elterjedt a gyűlöletbeszéd a médiában, valamint az online platformokon.

Az ECRI megemlíti, hogy a terrorvád miatt elítélt két kézdivásárhelyi fiatal ügye kapcsán a teljes magyar közösséget negatív fényben tüntette fel a média. A sportban előforduló gyűlöletbeszéd esetében kiemelik a sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK meccsein elhangzó gyakori magyarellenes rigmusokat.

Kelemen Hunor megállapította: az RMDSZ-nek továbbra is az a feladata, hogy külföldi partnereket keressen, Európában kisebbségvédelmi törvényt fogadtasson el az uniós reformok idején, és folyamatosan tájékoztassa a döntéshozókat a magyar közösséget ért diszkriminációról, jogtiprásokról - olvasható a közleményben.