Irán kiléphet az atomsorompó-szerződésből

A politikus az állami televízió adásában azt mondta, hogy országa sokféle módon reagálhat, és az atomsorompó-szerződés felmondása a válaszlehetőség egyike.

Washington az iráni olajiparra kivetett szankciókat 2018 novemberében állította vissza, de nyolc országnak - az iráni olaj legnagyobb importőreinek - 180 napra mentességet adott. Ezt a kiskaput zárta be Donald Trump elnök, amikor a hét elején úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg a mentességet.

A genfi leszerelési bizottság több évi előkészítő munkája után az ENSZ-közgyűlés 22. ülésszaka 1968. június 12-én jóváhagyta az atomsorompó-szerződés végleges szövegét. A szerződés megtiltja nukleáris robbantások végrehajtását a légkörben, a kozmikus térségben és a víz alatt, a földalatti atomkísérletek részlegesen tiltja, arra az esetre, ha azok az országhatárokon túl terjedő sugárszennyeződést okozhattak.  Miután 1968. július 1-jén a letéteményes országok (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió) aláírták - és további 47 - országban ratifikálták a szerződést, az 1970. március 5-én lépett hatályba.

Az aláíró, nukleáris fegyverekkel rendelkező államok a szerződéssel kötelezték magukat arra, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem adnak át senkinek atomfegyvert vagy egyéb nukleáris robbanószerkezetet, illetve nem engedik át az ellenőrzést ezen eszközök felett. A nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országok ugyanakkor arra kötelezték magukat, hogy nem állítanak elő, vagy senkitől sem fogadnak el ilyen típusú fegyvereket, továbbá nem törekszenek arra, hogy a nukleáris fegyverek feletti ellenőrzést megszerezzék. 

2010-ig a szerződéshez 189 állam csatlakozott, köztük Magyarország 1969. május 27-én. A nukleáris képességekkel (vélhetőleg) rendelkező országok közül Észak-Korea, India, Izrael és Pakisztán távol maradt.