Meghalt Günter Grass

Günter Grass 1927. október 16-án született Danzigban (ma: Gdansk, Lengyelország). Szülővárosa gyermekkorának és legfontosabb műveinek színtere, ahol apjának kis fűszerüzlete volt. Anyja a kis létszámú szláv kasub népcsoportból származott.
1944 őszén, 17 évesen besorozták a Waffen-SS egyik páncélos hadosztályába, a háború végén amerikai hadifogságba esett, ahonnan 1946 elején szabadult. Ezt követően volt földmunkás, káliumbányász, 1948-tól tanult rajzot és szobrászatot. Irodalmi pályája az ötvenes években indult. Csatlakozott a német irodalom megújítására alakult Gruppe 47 csoporthoz, amelynek Heinrich Böll is tagja volt. 1956 és 1960 között Párizsban élt, ott kezdett drámaírásba is, első darabjain erősen érezhető az abszurd színház hatása.
1959-ben jelent meg talán mindmáig legnépszerűbb regénye, A bádogdob, amely meghozta számára a világhírt. A világ szörnyűségei elleni tiltakozásból törpének megmaradó Oscar Matzerath története a 20. század eleji német valóság szatirikus rajza. Fogadtatása vegyes volt, sokan nihilistának, obszcénnek és istenkáromlónak tartották, de Franciaországban elnyerte a legjobb külföldi könyvnek járó díjat. A műből 1979-ben Volker Schlöndorff rendezésében készült film Oscar- és Arany Pálma díjat is kapott
A bádogdob az úgynevezett Danzig-trilógia első darabja, a folytatásokban (Macska és egér, Kutyaévek) a kispolgári fiatalok háború alatti életével, a háborús bűnösök megítélésével foglalkozott. Az író 1960-ban Nyugat-Berlinben telepedett le. A hetvenes és nyolcvanas években született műveinek fő témája is a kortárs német politika és a közelmúlt története volt.
Figyelme a politika felé fordult, Németország Szociáldemokrata Pártját (SPD) támogatta, egy ideig a pártvezető, majd szövetségi kancellár Willy Brandt beszédeit írta. 1982-ben párttag lett, de fokozatosan kiábrándult, és 1992-ben kilépett az SPD-ből. 1983-ban a Berlini Művészeti Akadémia elnökévé választották, de 1989-ben otthagyta a testületet, mert tagjai nem vállaltak szolidaritást az iráni iszlám vezetés által fatvával sújtott íróval, Salman Rushdie-val. A nyolcvanas évek végén írott művei kiábrándultságát tükrözték, A patkánynő (1986) című regényében az emberi faj és civilizáció végnapjait ábrázolta. 1993-ban szülővárosa díszpolgárává és a gdanski egyetem díszdoktorává választották.
1995-ben jelent meg heves társadalmi vitát kiváltó Nehéz kérdés című regénye, amely a berlini fal leomlásának következményeivel foglalkozott.