A szíriai kísértetváros foglyai

Tizennyolcezer palesztin menekült vár megmentőire Jarmúk menekülttáborában

KÜLFÖLD
  • 2015.04.08. - 22:14
Cikk borítókép

A szíriai Jarmúk menekülttábor a világ egyik legfélelmetesebb helyszínévé vált a szíriai háború kiújulása óta. S ami a legszörnyűbb: az Iszlám Állam betörése kellett ahhoz, hogy beszéljünk róla. Úgy tűnik, a világ megfeledkezett a szíriai menekülttábor tizennyolcezer palesztin foglyáról, akik étel és ital nélkül tengetik mindennapjaikat. A szíriai kormány bombákat dob rájuk, s az egykor virágzó városrész mára a dzsihadisták harcterévé, s a menekültek rémálmává változott. Az egyetlen szervezet, aki kiáll mellettük, nem kap elég támogatást, a nagyhatalmak pedig a jemeni konfliktussal vannak elfoglalva. 

j
mapA két négyzetkilométeres terület stratégiai fontosságát illetően megoszlanak a vélemények. A szíriai elemző szerint a dzsihadisták azért fészkelték be magukat Jarmúkba, hogy újabb támaszpontot alakítsanak ki a rommá lőtt városrészből. Problémát jelent az is, hogy sokan egy kategória alá veszik az Iszlám Államot és az an-Núszra Frontot, pedig csak Libanonban hajtottak végre közös túszejtő akciót, szigorúan stratégiai okokból. A menekülttábor lakóinak véleménye szerint az Iszlám Állam arra használta, hogy katonái elrejtőzzenek a lázadó csoportok elől, mint utólag kiderült, sikertelenül.
A palesztin emberi jogi biztos viszont úgy véli, hogy semmilyen logikus magyarázat nem szolgál arra, hogy az Iszlám Állam azt gondolta volna, hogy sikeresen megbújhat a civil menekültek között. Aszad katonái sokszor bombáznak olyan településeket, ahol néhány terrorista likvidálásáért több száz civil életét kioltják, így a menedékkeresés nem szolgál magyarázatul a menekülttábor elfoglalására, a helyzet sokkal komplikáltabb egy spontán rejtőzködő akciónál. 

A következő felvételen a "mindennapi élet látható a menekülttábor falai között (18+):

<\/iframe>"">Objektum doboz

A helyzetet tovább nehezíti az UNWRA legitimitását megkérdőjelezők sora is 
A New York Times egy májusi cikkében arról írt, hogy az általuk bürokratikusnak tekintett emberjogi szervezet igazából nem a menekültekért lobbizik, valódi céljuk a megoldatlan arab-izraeli konfliktus eszkalálása, így egy szót sem hisznek el abból, amit a jarmúki menekülttáborról hallanak tőlük. Érvelésük a következő: a palesztin menekült-probléma megoldásával az UNRWA feleslegessé válna, feladataikat át kellene ruházniuk az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) és a Palesztin Hatóság között. Véleményük szerint a céljuk nem más, mint hogy a palesztinok maradjanak szépen a helyükön, ahol az arab államok „hatvan évvel ezelőtt hagyták őket”, az életben maradáshoz elegendő segélyt küldenek nekik, de annyit nem, hogy menekültstátuszuk megváltozzon. Az illúzióromboló cikk mentalitását az izraeli televízió a húsvéti ünnepek alatt tovább fokozta: a műsorvezető azzal viccelődött, hogy lehet, hogy Jarmúkban híres éttermek voltak, de a hétvége alatt a menekülttáborban csak a dzsihadisták fognak lakmározni.
A kritikáknak egy ponton igazat lehet adni: az arab államok nem járultak hozzá, hogy az 1948-49-es háború következtében otthonaikból elüldözött palesztinok – a világ más, sok millió menekültjéhez hasonlóan – az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) fennhatósága alá tartozzanak és rájuk is vonatkozzon az ENSZ 1951. évi menekültegyezménye. Ezért az ENSZ-nek egy külön segélyszervezetet létrehozni a palesztin menekültek helyzetének javítására, s így a palesztin táborok lakói nem a nemzetközi jog, hanem teljes mértékben a befogadó ország joghatósága alá tartoznak. Jelen esetben ennek az lett a vonzata, hogy Damaszkusz nem integrálta őket, sőt, a politikai ellentétek miatt szándékosan elszigetelte a csoportot.

FOLYAMATOS TÁMADÁS ALATT

A jarmúki menekülttábor lakói rengeteg támadásnak voltak kitéve a mészárlás előtt is, mégpedig szülőföldjükről. A palesztinok nem értették, hogyan „ülhetnek egy helyben”, míg a szíriai kormány ellen lázadó csoportjaik életüket kockáztatják Aszad seregei ellen immár harmadik hosszú esztendeje. A szíriai háború kiújulása utáni években azonban rájöttek, miért félt a diaszpóra a konfliktusban való szerepvállalástól, mit is csinálnak valójában a szíriai katonák a menekülttábor lakóival. Haragjukat nem sokkal később az an-Núszra Front felé irányították, amely kormányellenes erőként tört be a tábor területére, s két tűz közé szorították a bennragadt civileket, utcai lefejezésekkel és fiatal nők bántalmazásával hatványozva a borzalmakat. 

Az Iszlám Állam betörése óta egy új fegyveres szervezet is alakult a dühös palesztin fiatalokból, akik Aknef Beit al-Maqdis-nak nevezik magukat, azaz „Jeruzsálem arab részének”. 

A bennragadt palesztinok évek óta nem találkoztak családjukkal, akik csak úgy tudnak információkhoz jutni szeretteikről, hogy mindennap megtekintik az emberi jogi szervezeteknek a menekülttáborban készített videóit vagy fotóit. De ezek a felvételek a terror és kétségbeesés olyan szintjét ütik meg, hogy már-már a koncentrációs táborok vagy az etnikai tisztogatások embertelenségeivel versenyeznek. 

<\/iframe>"">Objektum doboz
Reklám
[ÚJ] Orbán Anita elítéli a Kárpátalját ért dróntámadást

[ÚJ] Orbán Anita elítéli a Kárpátalját ért dróntámadást

Elon Musk közelebb kerülhet a trillió dolláros vagyonhoz

Elon Musk közelebb kerülhet a trillió dolláros vagyonhoz

Eljárás indul Pálinkás Szilveszter százados ellen

Eljárás indul Pálinkás Szilveszter százados ellen

Gyógynövényes kezelések – mikor működnek valóban?

Gyógynövényes kezelések – mikor működnek valóban?