Izgalmas külföldön, de érdemes hazatérni

Interjú Kovács Péterrel, a Gyere Haza Alapítvány kuratóriumának elnökével

BELFÖLD
  • 2014.09.23. - 20:26
Cikk borítókép

Idén 88 éve, hogy Henry Ford bevezette a heti 40 órás munkaidőt. A munkahely, munkavégzés meghatározó mindnyájunk számára. Vannak akik itthon, mások külföldön próbálnak ez ügyben szerencsét. Kovács Pétert, a Gyere Haza Alapítvány kuratóriumának elnökét kérdeztük külföldről hazatérő fiatalokat segítő tevékenységükről.


- Mióta működik a Gyere Haza Alapítvány és pontosan milyen céllal, küldetéssel jött létre?
Kovács Péter Gyere Haza
Kovács Péter
 
- Azt gondolom, hogy a mai fiatalok számára egyáltalán nem meglepő azt hallani, hogy egy barátjuk, közeli ismerősük külföldön élt vagy él jelenleg is. Így voltunk ezzel mi is, akik belefogtunk a Gyere Haza Alapítványba. Alapítónk töltötte a leghosszabb időt külföldön és csaknem kint is maradt. A PhD. megszerzését követően egy jó állásajánlattal a zsebében döntenie kellett. Számos érvet és ellenérvet felsorakoztatva végül az ő szóhasználatával élve a "kalandos" hazatérést választotta, amely valóban számos kihívást tartogatott számára. Hazatérni ugyanis nem olyan könnyű, mint ahogy az itthonról tűnik. Az Alapítvány gondolata ezt követően egy baráti beszélgetés során született meg. 2010-ben így elsőként honlapot indítottunk, majd online és személyes tanácsadásba kezdtünk azzal a céllal, hogy a hozzánk hasonló külföldet megjárt fiatalok itthoni újrakezdését megkönnyítsük. A kuratórium elnökeként magam is segítem a tanácsadást.
 

- Ön egy multinacionális cég toborzási vezetője, szakmai érdeklődése mellett mégis érezhető, hogy személyesen is kötődik a hazatérés témájához. Melyik országban élt?

- Két országban éltem huzamosabb ideig, Hollandiában és Észtországban. Mindkettőben tapasztaltam olyat amit szerettem és olyat is amit kevésbé. Nagyon hasznos volt a kint töltött idő, mindenkinek csak szívből tudnám ajánlani. A paypass rendszer, amely Magyarországon most kezd elterjedni, 2007-ben már bevett fizetési mód volt Észtországban ahol éltem. Ugyanígy tanulságos volt számomra, hogy betekinthettem az ottani nemzeti fejlesztési ügynökség néhány HR-fejlesztési projektjébe. Az észtek abban az időben élen jártak abban, hogyan lehet az EU-s forrásokat az emberek fejlesztésére fordítani. Ehhez képest Magyarország nagyon le volt maradva, így hazatérésemmel olyan ismereteket is hoztam magammal, amelyek itthon újdonságnak számítottak. 

- A kint töltött évek alatt sokkal önállóbb lettem, hiszen külföldön sokkal jobban meg van magyarként a magadra utaltság. Ami azonban igazán izgalmas, azaz, amikor a külföldön megszerzett tapasztalatot itthon próbáljuk meg hasznosítani.


- Az elmúlt egy év mondhatni kampánytémájává vált a külföldön élő magyar állampolgárok ügye, több – egymásnak ellentmondó – számot is lehetett ezzel kapcsolatosan hallani. Ön mint témával foglalkozó szakember, hogyan értékeli ezeket az információkat?

- Tény, hogy az utóbbi időben nőtt azoknak a száma akik külföldön próbáltak szerencsét. Nem szabad azonban elfelejteni azt a tényt, hogy még sosem volt ilyen könnyű lakhelyet, országot váltani mint most. A legtöbben, akik máshol próbálnak boldogulni, haza is térnek - ahogyan nem mindenki telepedik le hosszú távon sem azok közül, akik belekerülnek a statisztikákba. Ami biztos, hogy nekünk Magyarországnak, magyaroknak minden elvesztett honfitársunk fáj, mégis bátorítanék mindenkit, hogy egyszer az életében próbálja ki milyen külföldön élni és dolgozni. Ezt követően pedig természetesen térjen haza.


- Személyes tapasztalataiból kiindulva hogy látja, külföldre menni vagy épp hazajönni a nehezebb?

- Az első lépést megtenni azért nehéz, mert ilyenkor az ember kitör a komfort zónájából. Külföldre menni azt jelenti, hogy legyőzzük magunkban a változástól való félelmet. Hazajönni eközben azért nehéz, mert akaratlanul is bennünk van az érzés: vajon minden a régi? Milyen lesz újra látni a családom, találkozni a barátaimmal és egyáltalán - mi vár majd rám itthon? Ráadásul azt sem szabad elhallgatnunk, hogy sajnos tőlünk nyugatabbra még a következő jó pár évben várhatóan ugyanazért a munkáért többet keresnek majd az emberek.

reptér_lead
Horváth Péter Gyula

- A kérdés továbbá a szakképzettség oldaláról is megfogható. Vannak olyan végzettségek, amelyekkel csak Magyarországon lehet a szakmában dolgozni. Nyilván egy magyartanár nem tud külföldön boldogulni magyar tanárként. Ugyanakkor az is igaz, hogy vannak olyan szakmák, amikkel külföldön - különösen Angliában, ami a legtöbb magyar célországa - ezerszer jobban lehet keresni, mint Magyarországon. Végezetül pedig vannak olyan szakmák is, amelyekkel Magyarországon legalább olyan jól lehet boldogulni mint külföldön. Ide sorolhatjuk többek között a mérnököket, közgazdászokat, de sokszor a szakmunkásokat is.


- A visszajelzések alapján a kint élő magyar fiatalok miért térnek haza?

- Erre a kérdésére röviden azt tudnám válaszolni, hogy teljesen vegyes. A legtöbb esetben a személyes motiváció a döntő: honvágy, család, de olyannal is találkoztam aki egyszerűen az időjárás miatt vágyott haza. Kutatók főleg természettudományi területen például szakmai okokból is hazatérnek. Erről is értekeztünk Balatonszárszón egy konferencián. 


-  Miért él Magyarországon, mi az ami fontos az ön számára itthon?

- Jól érzem magamat a bőrömben, jó munkahelyen, szakmai kihívásokkal teli munkát végezhetek. Nincs ok, amiért elmennék vagy el kellene mennem. Jó volt az a pár év amit külföldön töltöttem, de boldog vagyok itthon.

Reklám
[ÚJ] Orbán Anita elítéli a Kárpátalját ért dróntámadást

[ÚJ] Orbán Anita elítéli a Kárpátalját ért dróntámadást

Elon Musk közelebb kerülhet a trillió dolláros vagyonhoz

Elon Musk közelebb kerülhet a trillió dolláros vagyonhoz

Eljárás indul Pálinkás Szilveszter százados ellen

Eljárás indul Pálinkás Szilveszter százados ellen

Gyógynövényes kezelések – mikor működnek valóban?

Gyógynövényes kezelések – mikor működnek valóban?